Close

2017-03-26

A nyomtatás új dimenziója (2. rész) – Végre nyomtatunk!

Ez egy 3 részes cikk sorozat második része, az első részt ezen a linken találod.

Kezdjük a legrosszabbal, ami történhet nyomtatás közben!

Az, amikor egy 5 órás nyomtatási folyamat végén  a szép kis modelled helyett egy 3D-s gombolyag vár rád a nyomdán, nem éppen kellemes érzés…

Itt konkrétan az történt, hogy a rossz rögzítés miatt nyomtatás közben a model eldőlt és a nyomda ezzel mit sem törődve ontotta tovább az olvasztott műanyagot a levegőbe. A cikkben leírom, mire kell figyelnetek, hogy ne ismételjétek meg a mi hibáinkat.
1. A modell kiválasztása

Mi a www.thingiverse.com oldalról vadásztuk össze a modellek jelentős részét, de a neten nagyon könnyen lehet nyomtatásra szánt modelleket találni. Két dologra érdemes figyelni:

  1.  A modell minden egyes részének legyen kapcsolata a nyomtatási felülettel (vagyis ne legyen olyan része ahol a nyomtatás a levegőben kellene kezdeni). Például ha egy figurát nyomtatunk, a kezeinek általában nincs alátámasztása és így nem lehet kinyomtatni. Az ilyen esetekben érdemes a kezeket külön kinyomtatni és utólag ráragasztani a törzsre.
  2. Nyomtatás közben megfelelően stabilnak kell lennie a modellnek. Például egy fejjel lefelé állított piramisnál a nyomtatási felülettel csak nagyon kis felületen érintkezik a modell, viszont felfele szélesedik. Ha közben eldől, az történhet, mint a cikk elején mutatott esetben.

2. Színek

A mi kis nyomdánk egyszerre csak egy színnel tud dolgozni, de elérhetőek olyan modellek is, amik akár 4 színt is tudnak egyszerre használni.

3. A nyomtató beállításai

A függőleges tengelyt érdemes minden művelet előtt újra beállítani, nehogy túl magasan legyen a fej, vagy épp ellenkezőleg, túl alacsonyan. Ilyenkor ugyanis felszántja a nyomtatási felületet (előfordult már #azabaj).

4. Nyomtatás közben

Ha a folyamat elején minden rendben zajlik, akkor a későbbiekben nagyon ritkán adódik probléma. Esetleg ha valami gond van a modellel, vagy egyéb véletlen dolgok miatt (lásd: cikk eleje).

5. Utómunka

Miután lefutott a dolog, finoman elválasztható a modell a nyomtatási felülettől (például  egy késsel). Némi utómunka azért mindig szükséges – a modell stabilizálásáért felelős “szoknya” levágása után érdemes még csiszolópapírral körbemenni a modellen és elsímítani az egyenetlenségeket. Ezután már gyönyörködhetünk a kész remekműben 🙂

Egy gyorsított videó a legutóbbi nyomtatásról, 4 óra összesűrítve 3 percben.

Az eddig kinyomtatott modellek:

Az utolsó (harmadik) részben megtudhatjátok, hogyan szkenneltünk be és nyomtattunk ki egy embert kicsiben 🙂